Nem sikerült pontot szereznünk Dabason
Az NB III Közép-csoportjának 34. fordulójában csapatunk 2–0-ra az FC Dabas otthonában.
Nagy Tibor: „Az egész meccs így utólag elég érdekes volt, mindkét arcunkat megmutattuk. Az első félidőben egyszerűen nem akartunk fellépni a támadásokkal, nagyon kevesen kísértük el, nem volt a középpályáról támogatás, mélységi beindulás. A szünetben megpróbáltuk rendezni a sorokat. Kijöttünk a második félidőre, utána már elég jól nézett ki. Átálltunk két csatárra, próbáltuk előrébb tolni a védekezésünket, ami hál’ Istennek bejött. Bátrabban elvállaltuk az egy az egyeket a széleken, jók voltak a mélységi beindulások. Úgy gondolom, hogy megérdemeltük az egyik pontot, különösen úgy, hogyha azt vesszük akcióból volt két-három helyzetünk, míg az ellenfélnek konkrétan helyzete nem volt, csak pontrúgásból a beívelés vagy távoli lövés, amiből két gólt is kaptunk. A védelemmel nem volt probléma, jól zártunk. A középpályán volt nagyobb problémánk, hogy nem vállaltuk el a mélységi futásokat, a minőségi futást. De így utólag elégedett vagyok, azért ez egy jó csapat, tele NB I-es labdarúgókkal, elég jó passzban is voltak. Azonban mutatja a csapat erősségét, hogy azért a második félidőben teljesen beszorítottuk őket és fizikálisan is jól bírtuk.”
Rusvay Gergely: „Tudtuk, hogy nehéz mérkőzés lesz, hiszen a Soroksár nagyon jó nevekből álló csapat, volt NB I-es játékosokkal teletűzdelve. Kívülről az első félidőt végignézve azt mondom, az is olyan ikszes mérkőzésnek tűnt. Nagyobb helyzeteink nekünk voltak, mégis ők tudták megszerezni a vezetést, egy jól eltalált lövésből. A második félidőt jól kezdtük, beszorítottuk az ellenfelet. Mikor pályára léptem elkaptam a fonalat, jól sikerültek az átadásaim, amitől kellő önbizalmat kaptam. Egy nagyon jól beadott szabadrúgás után –amit a Gulyás Máté adott be- sikerült a védőt leráznom és megelőznöm és be tudtam fejelni a labdát. Utána nagyon mérges voltam, hogy gólra-gólt kaptunk. Nagyon elkerülhető dolog volt. Igaz, hogy az is egy jól eltalált lövés volt, de akkor ott össze kellett volna valahogy szednünk a labdát és egy lepattanót eltalált a srác. De hál’ Istennek a Kákó (Kákonyi Dániel – a szerk.) labdát szerzett, ami nem is tudom, talán hozzám pattant. Én rávittem a védelemre. Mikor kiléptek, jó ütemben passzoltam be neki, és ő meg szépen pörgette el a kapus mellett. Szerintem teljesen reális a 2-2.”
Kákonyi Dániel: „Úgy érzem, hogy jól sikerült a mérkőzés a csapat számára, illetve számomra is, jól éreztem magam a pályán. Az első félidőben támadgattunk, de nem volt bennünk átütőerő, ekkor a Soroksár felénk kerekedett. A második félidőben rendeztük a sorainkat. Kimentünk és uraltuk a második félidőt. Amint kiegyenlítettünk, azt hittem, hogy meg is tudjuk nyerni a meccset. Sajnos nem sikerült, mert kaptunk egyből egy elég „kis” gólt. Aztán hála az Istennek tudtam egyenlíteni és be tudtam találni. Nem érzek elégtételt, mert nem érzek elégtételt, viszont jól esett. Jól esett azért, mert kitűztem egy célt magam elé, és haladok fokról-fokra előre, jó úton járok szerintem.”
Szép volt Fiúk! Hajrá Vác!
Varga Péter
Fotó: Gyetvai Andrea