Kezdődhet 2016 július 29Általános 1249

Vasárnap elkezdődik a Merkantil Bank liga NB II 2016/2017-es szezonja. Csapatunk az első fordulóban a Balaton partján, Siófokon lép pályára. Pénteken, a mérkőzés előtt két nappal Nagy Tibor vezetőedzőt kértük, hogy értékelje a felkészülési időszakot. Ezenkívül természetesen szó esett az új igazolásokról is, és természetesen a Siófok elleni mérkőzésről is.

- Itt a péntek, itt a hétvége. Tulajdonképpen véget ért a felkészülés, vasárnap kezdődik a bajnokság. Kezdődhet a bajnokság? Hogyan értékeled a mögöttünk hagyott öt és fél, hat hetet?

Nagy Tibor: „Úgy gondolom, hogy el kell kezdeni, de még egy két hét jó lett volna. Voltak, akik menet közben érkeztek, voltak sérültek, akik az utolsó egy-két hétre épültek fel. Jó lett volna, ha van még egy kis időnk összeszokni, de most öt, öt és fél hét alatt kellett valamit összehozni. Ami nagy gondot okoz, hogy nagyon sok új játékos érkezett, őket be kell építeni. Volt olyan, aki három hete érkezett. Ez az idő nagyon kevés hozzá, de majd meglátjuk, hogy alakul.”

- A felkészülési időszakban hat edzőmérkőzést játszottunk, ezek közül hármat külföldi csapatok ellen. Úgy gondolom, hogy jó előjel lehet, hogy mindössze az NB I-es Vasas ellen hagytuk el vesztesen a pályát. Kérlek, értékeld röviden a felkészülési mérkőzéseket.

N.T.: „A Monor és a Vasas az pont a legnehezebb időszakban jött, ehhez még a román Satu Mare-t is vehetjük. Akkor volt az a két hét, amikor délelőtt, délután egyfolytában edzettünk.

A Monor ellen a második félidőben rengeteg helyzetet hagytunk ki, annak ellenére, hogy fáradtak voltunk, hiszen délelőtt edzés volt. A Vasas egy érdekes meccs volt. Én úgy gondolom, hogy az egy ki-ki mérkőzés volt. Kaptunk egy tizenegyest az elején, ami jogtalan volt. Utána egy rossz helyezkedésből egy kontra gólt kaptunk és volt egy szerencsétlen gól, ami les volt. A kapufáról a lesen álló játékoshoz visszapattant, de nem foglalkozom vele. Meg voltak a lehetőségeink nekünk is, három-négy száz százalékos ziccerünk volt, kapussal szemben, amit elpuskáztunk, vagy elszórakoztunk, mondhatom bárhogy. Úgy gondolom, hogy akkor a koncentráció hiánya, a fáradtság volt az, hogy ennyi helyzetet kihagytunk.

A Satu Mare ellen ugyanez volt. Az első negyedóra után szép lassan átvettük az irányítást. Nagyon sok helyzetet kidolgoztunk, különösen a második félidőben, azonban azokat is rendre kihagytuk.

A szlovák első osztály csapat, mely egy vegyes csapat volt, hatan-heten voltak a felnőtt keretből, és akiket le akartak igazolni abból voltak négyet-öten. Hihetetlen jó mérkőzést játszottunk ellenük. Úgy gondolom, hogy az volt a legjobb, a legnagyobb értékű mérkőzésünk. Hihetetlen iram volt, technikailag is rendben volt mindkét csapat. Ami pozitívum, hogy ebből is a vége felé mi jöttünk ki jobban. Az utolsó negyedóra, tíz percben teljesen beszorítottuk őket, de gólokban ez nem mutatkozott meg.

Utána jött egy hazai mérkőzés. Az a hét már a frissítésé volt. Hál Istennek a III. kerület ellen már látszott, hogy igen komoly támadó futballt szeretnénk játszani. Ehhez kell egy stabil védelem, ezen a mérkőzésen meg volt.

Utána én nem voltam kint Szlovákiában a Fülek elleni mérkőzésen, mert pont abban az időben voltam Telkiben, ahol a Siófokot néztem meg. Az információk szerint jól játszottunk, annak ellenére, hogy egy kicsit dadogott a játék, de ez sok mindennek betudható: a pálya, a bíró, de ezzel nem is szeretnék foglalkozni.

Úgy gondolom, hogy felkészültünk, de majd meglátjuk, hogy kezdünk. Az első öt meccs az vízválasztó lesz, fontos lesz, hogy jövünk ki ezekből a mérkőzésekből, mert akkor az ember már nagyjából majd látja, hogy hol állunk, hogy mi az, amin javítanunk kell, mi az, ami jól működik, hogy milyenek az ellenfelek. Én azt mondom, hogy öt meccs kell, hogy tudjunk reálisan látni dolgokat.”

- Elég nagy volt a jövés-menés a csapat háza táján. Milyen változások történtek a keretben annak tükrében, hogy figyelembe kellett venni az MLSZ új „fiatal-szabályát” is.

N.T.: „Elsősorban támadó focistákat szerettem volna hozni, legalábbis olyanokat, akik jobban tudják támogatni a támadó futballt. Így érkezett ide a Szenes, a Nyilas Elek, a Kákonyi, a Nagy Richárd. Középpályára elhoztuk a Mátyást, aki támadó felfogású futballista, a Majorost is itt tartottuk. Összességében tehát a támadó focit szeretnénk erősíteni.

Ami a fiatalokról az érdekes, az az, hogy az én számomra ez az egész egy szemfényvesztés. Most lehet, hogy sokan megsértődnek, vagy félre értik a szavaimat, de én úgy gondolom, hogy a mi időnkben is játszottak fiatalok, 18-19 évesek az NB I, NB II-ben. Ez, hogy „nem kell megdolgozni a helyükért”, mert dolgoznak ők, így úgy mondom inkább, hogy nem biztos, hogy NB II-es labdarúgók még, de be kell vetni őket. Ebből ki jöhetnek jól is, meg rosszul is. A mi időnkben is voltak fiatalok, hiszen NB II-ben tudott játszani fiatalon a Schwarcz, a Kovács, NB I-ben tudott játszani a Sipeki, a Burzi; csak azokat mondom –Vén Gábor, Rob Kornél, Balogh Csaba- akik itt vannak edzők. Ők is fiatalon bekerültek a csapatba, hiszen én úgy gondolom, hogy nincs egy olyan buta edző, aki, ha van egy tehetséges fiatalja, azt ne tenné be a csapatba. De ez, hogy kötelezővé teszem, ez úgy gondolom, hogy a gyerekekkel és az edzőkkel is kiszúrás, mert így össze-vissza kell variálni állandóan a csapatot, hogy ne mindig ugyanaz játszon, hanem mindig más, hogy ne tegyünk nagyon nagy terhet rájuk.

Ami nagy probléma lesz, és úgy gondolom nem csak nekem, hanem a többi edző kollégának is, hogy miként tudja a fiatalokat forgatni. Nekem van egy jó balhátvédem, de mondjuk, az megsérül, vagy sárga lapos lesz, vagy bármi történik, például rossz formában van, akkor már forgatnom kell, akkor már máshol kell keresnem a csapaton belül egy fiatalnak még egy helyet. Ezzel felboríthatom megint az egész csapatot. A tervem jelen pillanatban az, hogy egyet a védelembe, egyet a középpályára. Nem merem azt megcsinálni – és lehet, hogy ez az én gyávaságom – hogy a védelemben két fiatal, vagy a középpályán két fiatal. Úgy gondolom, hogy az első félév biztos, hogy óriási fejlődés lesz a számukra. Tudom, hogy hullámzó lesz a teljesítményük, mivel fiatalok, és ezért több fiatalt kell tűzben tartani. Emellett a legnagyobb probléma megértetni a felnőtt, profi labdarúgóval, hogy ki miért marad ki, és hogy ebből ne legyen probléma, és az öltözőben ne legyen ennek negatív visszhangja, ezért megpróbálom úgy forgatni ezt a négy-öt fiatalt – illetve lehet, hogy az utánpótláshoz még hozzányúlok a ’98-asokhoz – hogy senki ne érezze azt a felnőtt labdarúgók közül, hogy ő mellőzve van. Hát ez egy igen érdekes probléma lesz.

Ami érdekesség és fájó is egyben az az, hogy tavaly kötelező volt a ’95-ösöket játszatni, és most bárkivel beszél az ember, az ország tele van ’95-ös gyerekekkel, akik ki lettek dobva az utcára, mert már nem kellenek. Tehát, ezt azért átgondoltabban kellene csinálni.

Tavaly kötelező volt, vagy legalábbis javasolt három fiatalnak a pályán lenni, mert pénzt kapott érte az egyesület. Ezt nagyon sok csapat bevállalta. Csak azoknak a játékosoknak a nagy része most az utcán van, vagy az NB III-ban játszik, ezért ezt nagyon át kellett volna gondolni. Én nem szeretném azt, hogy most ugyanez megtörténjen a ’96-osokkal. Legalább kitalálták volna azt, hogy 21 éven alulinak kell kettőnek játszani.

Majd meglátjuk, hogy mit hoz a jövő, de az biztos, hogy óriási harc volt a ’96 és utána született gyerekekért. Hál Istennek nekünk voltak itt olyan játékosaink a ’97-es korosztályban, akik kiöregedtek az ifiből és tudunk majd használni. Szép fokozatosan szeretném terhelni őket, nem szeretném, hogy óriási csalódás érje őket, és hogy nagyon nagyi nyomás legyen rajtuk. Itt van a Niedermüller, a Fehér Zoli. Reméljük, hogy a Holczer a műtétje után januárban tud csatlakozni hozzánk. Aki nagy veszteség, akiről úgy gondolom, hogy az egyik legtehetségesebb utánpótlás játékos volt, az Antus Dominikot sajnos betegsége miatt elvesztettük, de bízom abban, hogy egy év múlva újra le tudunk ülni vele beszélni.”

- Mérkőzéseink nagy része szombat helyett vasárnap lesz, illetve lesznek hétköznapi, szerdai fordulók is. Milyen változást jelent ez a heti programok összeállításában, illetve okoz-e problémát ez majd?

N.T.: „Hát igen, okoz, mert ha jól emlékszem két, vagy három héten keresztül megyünk vasárnap-szerda-vasárnap ritmusban. Tehát nem tudom, mikor fogok pihenő napot tartani, mert a vasárnapi forduló után az volt a tervem, hogy a hétfői napot odaadom a játékosoknak és utána majd csak következő vasárnap játszunk. De ez így nagyon nehéz. Vasárnap mérkőzés, pihenőnap nélkül neki kell menni a szerdának, és utána meg nemsokára ismét itt a vasárnap. Ez egy elég komoly kihívás. Azért is vagyunk ennyien, hogy a játékosokat tudjam cserélgetni, rotálni, és hogy mindenkinek tudjak játéklehetőséget adni. Ami ebben a borzasztó az az, hogy akik családos emberek, azok a hétvégéiket elfelejthetik. Tehát akinek gyereke van, vagy felesége, azoknak igen érdekes lesz, hogy nem tudnak hétvégén együtt lenni a családdal egy napot sem.”

- Siófokon kezdünk. A tavalyi szezonban oda-vissza kikaptunk tőlük. Mit vársz a csapattól a vasárnapi mérkőzésen, illetve mit vársz az őszi szezontól?

N.T.: „Az első mérkőzés mindig zsákbamacska, ezt tudom a saját időmből is. Amikor mi elkezdtük a bajnokságot, akkor mi általában egy, vagy két vereséggel kezdtünk, és utána kezdtünk felállni.

Amikor már elkezdődik a bajnoki, az már más. Ott már pszichésen jobban kell figyelni, ott a legkisebb hiba is sokba kerülhet. Remélem, hogy jól kezdjük, és aztán szép fokozatosan tudunk még bele erősíteni. Meglátjuk.

Az ősszel kapcsolatban? Vannak a fejemben tervek, de ezeket azért megtartom magamnak. (nevet) De én úgy gondolom, hogy egy erős középcsapatnak kell lennie a Vácnak, és hogyha egy kis szerencsénk van, akkor megpróbálunk minél feljebb lopakodni a tabellán. Úgy gondolom, hogy ez a keret, ahogy mondtam tavaly is, erős, most még erősebb lett, csak ezt a pályán be is kell bizonyítani, ehhez pedig akarat kell.”

Reméljük már most vasárnap sem lesz probléma az akarattal és szép eredménnyel térünk haza a Balaton partjáról.

Hajrá Fiúk! Hajrá Vác!

Varga Péter

Fotó: Gyetvai Andrea